Földrengések

Talán ez az, amire a legkevésbé számítunk: hogy megindul a lábunk alatt a föld. San Franciscoban talán igen, de nálunk…!

Tény, hogy Magyarország nem tartozik a világ azon részei közé, ahol gyakoriak és erőteljesek a földrengések. Mindazonáltal vannak az országnak olyan területei, ahol a földrengésveszély egyértelműen nagyobb, mint máshol, és a rengések viszonylag gyakran elérhetik azt az erősséget, amely épületkárokat okozhat. Vagyis nem szabad alábecsülni a földrengések kockázatait.

2013. június elején például az AEGON biztosítóhoz 4,6 millió forint értékben érkeztek be kárigények az Érsekvadkert térségében, a Richter-skála szerinti 4,2-es erősségű földrengés után. A 2011-es oroszlányi földrengés azonban – amely egyébként alig volt erősebb az érsekvadkertinél – csak az AEGON biztosító ügyfeleinek 456 millió forint értékű kárt okozott – bár nyilván ők voltak a szerencsésebbek, hiszen volt biztosításuk.

Mekkora földrengések lehetnek Magyarországon?

A földrengések erősségét magnitúdóban (M) szokás megadni, a különböző magnitúdó skálák közül a laikusok körében a Richter skála terjedt el. Az 5-ös magnitúdójú rengést közepesnek, a 6-ost erősnek, a 7-est nagyon nagynak, a 8-ast vagy nagyobbat, óriási rengésnek nevezik. Magyarországon a legnagyobb rengések 5-6 magnitúdó erősségűek, a legnagyobb, komáromi rengés a 18. században 6,3 méretű lehetett.

Magyarországon évente egyszer előfordul 3,6 magnitúdójú földrengés. Ez körülbelül akkora energia felszabadulásával jár, mint egy nagyobb villámcsapás. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évente pattan ki. A 2011-ben Oroszlányban történt földrengés 4,7-es erősségű volt – ennek erejét egy átlagos tornádóéhoz lehetne mérni. Az 1956-os földrengés során Dunaharasztiban azonban akkora energia tört a felszínre, mintha egy atombomba robbant volna a település alatt: ez 5,6-es erősségű rengés volt. A valaha regisztrált legnagyobb erejű földrengés Komáromban történt 1763-ban, amikor a katasztrófa következtében a város harmada elpusztult és 63 ember meghalt.

Hol fordulhatnak elő földrengések Magyarországon?

Földrengések általában ott fordulnak elő, ahol kőzetlemezek törésvonalai húzódnak. Magyarországon a legjelentősebb a Balaton–Darnó-vonallal párhuzamos balatoni küszöb, a móri árok, a tatai haránttörés, a vörösvári Ördögárok és a Pilis–Tápió-vonal. Ezen törésvonalak mentén szakadtak fel Magyarország legnagyobb földrengései. A rengések szempontjából legaktívabb zóna a Komárom-Berhida vonal, ugyanis a Dunántúli-középhegység kiemelkedése máig tart. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Komárom térsége – ahol egyébként a Magyarországon valaha volt legnagyobb földrengés történt – a Móri-árok, a Kapos-vonal, Eger, Jászság, Zala megye északi része az ország földrengés szempontjából leginkább veszélyeztetett területei.

Hogyan lehet felkészülni a földrengésekre?

Földrengéseket előre jelezni, mint ahogy például a viharokat, nem lehet. Lehetőség van azonban a földrengésveszély valószínűségi alapú meghatározására, vagyis annak kiszámítására, hogy valamely területen megadott méretű talajrázkódás adott időszak alatt milyen valószínűséggel várható.

A földrengésveszély ismeretében a károk és veszteségek csökkenthetők. A legfontosabb, hogy a földrengésnek kitett területeken úgy kell építkezni, hogy az építmények nagyobb károsodás nélkül kibírják az ott bekövetkező földrengéseket. Az Európai Unió országaiban egységes földrengés szabvány ( Eurocode 8) van érvényben, amely részletesen meghatározza a földrengésbiztos tervezés módszereit különböző építmények esetében.

A földrengés károkra lehet biztosítást kötni. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti az AEGON Biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén 5-ös erősségű földrengés a biztosított vagyontárgyaiban okozott.

Tudta-e,
hogy...

A kerti bútorokat vigyük fedett vagy védett helyre, ha nem tartózkodunk otthon. A vihar kárt okozhat a szabadban tartott tárgyakban, és csábítást jelenthet az illetéktelen behatolók számára.
Kárbejelentés

Kárbejelentés

Ingatlanellenőr

Ingatlanellenőr

KÖSZÖNJÜK!