Reményiné Csekeő Borbála

Pszichológus, ifjúság-szakértő, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője. A szervezet 25 éve vallott missziója szerint a gyerekeket meg kell hallgatni, és a felnőtteket segíteni kell abban, hogy erre képesek legyenek. A Kék Vonal minden munkatársa és önkéntese azért dolgozik, hogy a gyerekek valódi odafigyelést, elfogadást és a bajban segítséget kapjanak. Reményiné Csekeő Borbála az Alapítvány szakmai vezetőjeként a gyermekek problémáival, valamint az általuk követett mintákkal foglalkozik.

A fiatalok, különösen a húszas és a harmincas éveikben járók, különösen érintettek a vezetés közbeni telefonálásban. Dinamikus életet élnek, magabiztosak és sokszor félelemérzetük is kevés van. De őket is meg lehet győzni arról, hogy veszélyes dolog vezetés közben csetelni, emailezni. Miért fontos ez és milyen módszerek vezetnek eredményre? Erről beszélgettünk R. Csekeő Borbála pszichológussal a gyerekek és fiatalok biztonságáért dolgozó Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével.

Néhány másodperc figyelem kiesés is súlyos balesethez vezethet, a kérdés tehát mindenkit érint, aki vezetés közben használ mobiltelefont. Közvetve még tágabb kört érinti a probléma, mert a felnőttek használhatják úgy is kézben tartott mobiltelefonjukat, hogy közben gyerekek ülnek a hátsó ülésen. Ez egyrészt nem egy jó példa a jövő sofőrjeinek szabálykövetésből, nem jó minta a mobiltelefon- használattal kapcsolatban. Ami a legfontosabb: akár veszélybe is sodorhatja az egész családot.

Talán ez az a korosztály, ahol néhány rövid szót bepötyögni, annyira rutin műveletnek tűnik, hogy ez a rutin, adhat nekik egy téves biztonságérzetet.  A huszonévesek és harmincasoknak esetében nagy a kísértés: gyorsan megírni egy SMS-t, vagy a harmincasoknál egy emailt. Hasonlóan a gyorshajtáshoz vagy az ittas vezetéshez, a mobiltelefon használattal kapcsolatban is érzékelheti úgy a sofőr, hogy ő ura a helyzetnek.  Azaz el tudnak képzelni olyan szituációkat, amikor belefér néhány gombnyomás – de ez biztosan téves biztonságérzet. Viszont az utakon egy gombnyomásnyi idő alatt is történhet bármi, amitől életveszélyessé válik a helyzet.

Mindannyiunk biztonsága érdekében, fontos, hogy a fiatalok képesek legyenek elszakadni a közösségi hálózatoktól a vezetés idejére. Ha valaki erre nem képes, akkor valószínűleg szakember segítségére van szüksége a függősége miatt. Nem feltétlenül függő az, aki végigpörgeti vezetés közben is valamelyik közösségi oldal megosztásait, vagy reagál egy-egy posztra, kommentre, de ettől még nagyon veszélyes lehet a mobiltelefonhasználatánk gyakorlata. Veszélybe sodorhatja a vezető sajátmagát, utasait és a többi közlekedőt is, ezért is fontos erről társadalmi szinten is beszélni.

Már közeledik a felnőttkorhoz az a generáció, akiknek a szüleiknek is mindennapos munkaeszköz, az életük része az internet, a mobiltelefon és az ő eszköz használatukat, viszonyulásukat a virtuális világhoz nagyban formálja, hogy mit látnak kisgyerekként a felnőttektől. Sok szülő figyelmezteti a gyerekét, nagyon helyesen, hogy ne közlekedjen hangos zenét hallgatva, hogy legyen körültekintő akár biciklizik, akár gyalogosként közlekedik és tartsa be a közlekedési szabályokat – ezek a figyelmeztetések sem hitelesek, ha azt látják, hogy a szüleik sem igazán szabálykövetők. A meggyőzésre mindig a példamutatás a legjobb eszköz.

Talán érdemes arról is beszélni, hogy a mobiltelefonálás nem minden formája szabálytalan! Például egy hosszú, éjszakai úton vagy autópályán, talán éppen egy beszélgetés vagy zenehallgatás kell ahhoz, hogy éber maradjon a sofőr. Ám azt látjuk, hogy a kutatásban résztvevők 63 százalékának nincs az autójában beépített kihangosító. A biztonságos beszélgetéseket lehetővé tevő technikai eszköz akár jó ajándék is lehet.

Tudta-e,
hogy...

Magyarázat mindig van, ám egyik sem indok!
A telefonunk, s így minden, ami azon keresztül jut el hozzánk alapvető része az életünknek. A telefonon keresztül kommunikálunk, dolgozunk, szórakozunk; az egyik fő eszközünk a világhoz való kapcsolódásban.

KÖSZÖNJÜK!